A Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szervezetének elnöke az EBESZ-hez Lengyelországban

A Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szervezete az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemkormányzati szervezete. Az EBESZ-nek 56 tagországa van, így ez a világ legnagyobb regionális biztonsági szervezete. A tagállamok és nemkormányzati szervezetek 2008. szeptember 29-től október 10-ig tartották Varsóban Európa legnagyobb emberi jogi gyűlését. Az YHRI elnöke, Mary Shuttleworth Varsóban más nemkormányzati szervezetek képviselőivel találkozott. Itt elhangzott szavai alább olvashatók.

Idén ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 60. évfordulóját. Miután 1948-ban aláírták a dokumentumot, az ENSZ felkért minden tagországot, hogy tegyék közzé a Nyilatkozat szövegét, és „az országok vagy tartományok politikai különbözőségére való tekintet nélkül legfőképpen az iskolákban és egyéb oktatási intézményekben terjesszék, helyeztessék közszemlére, olvastassák és ismertessék azt”. Az ENSZ-nek jelenleg 192 tagországa van, köztük természetesen az EBESZ országai.

Íme az EBESZ-hez intézett üzenete:

„A Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szervezetének elnöke vagyok. A Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szervezetének célja felvilágosítani a fiatalokat az emberi jogokról, különösen az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról. Elnökként több mint 70 országba utaztam el a világ minden tájára. Ezekben az országokban kevés olyan emberrel találkoztam, aki tudott az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, vagy arról, hogy mik az emberi jogai. Beszéltem vezetőkkel, köztük uralkodócsaládok tagjaival, magas rangú kormányzati tisztségviselőkkel, pedagógusokkal, jogászokkal és aktivistákkal. Azt találtam, hogy bizonyos fokig sikerült ugyan megvalósítaniuk az emberi jogi oktatást, de korlátozott eredményességgel, mivel nyomások és korlátozások érték őket korrupt egyénektől, megtagadták tőlük az emberi jogi oktatáshoz szükséges erőforrásokhoz való hozzáférést, sőt személyes fenyegetést és megfélemlítést is tapasztaltak. Emellett az emberi jogok oktatásának ENSZ-évtizede során csupán mérsékelt sikerrel valósult meg az emberi jogi oktatás.

Az emberi jogi oktatás KÖTELEZŐVÉ tételére van szükségünk, hogy az összes oktatási intézmény tanterve tartalmazza az emberi jogok oktatását. Az ilyen kötelező érvényű intézkedések a törvény VÉDELME alatt lehetővé tennék az emberi jogi oktatást, és MEGAKADÁLYOZNÁK a romlott egyéneket az emberi jogi oktatás hátráltatásában, és lehetővé tennék a helyi népesség számára megfelelő emberi jogi oktatási anyagok kutatásának, létrehozásának, legyártásának, ismertté tételének és szétosztásának PÉNZÜGYI támogatását. Végső soron pedig az emberi jogi oktatás kötelezővé tétele LEHETŐVÉ TENNÉ az emberek számára, hogy tudják, mik az emberi jogaik és az ezekkel járó kötelezettségeik, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 29. cikkének megfelelően, hogy meg tudják védeni a saját és mások jogait.

A 20. században született meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az emberi jogi oktatás. Az emberi jogok oktatásának KÖTELEZŐVÉ tétele biztosítaná az emberi jogok oktatásának megvalósítását a 21. században.”