A Nobel-békedíjas Mohamed Junusz közgazdász azzal tett szert nemzetközi hírnévre, hogy forradalmi módon alkalmazta a mikrohitel rendszerét (amikor kis kölcsönöket adnak olyan vállalkozóknak, akik túl szegények a hagyományos banki kölcsönökhöz), és ezzel millióknak segített megmenekülni a szegénységtől.

Junusz Banglades Csittagong nevű kikötővárosában született, és életét a szegénység nélküli világ eszménye határozza meg. Története 1976-ban kezdődött, amikor azt látta, hogy a falusi kosárfonók szakértelmük ellenére nagy nyomorban élnek. A kézművesekről úgy gondolták, hogy magas hitelkockázatot jelentenek, ezért arra kényszerültek, hogy magas kamattal kérjenek kölcsönt a bambuszvásárláshoz, és emiatt a kölcsön visszafizetése után nem maradt hasznuk. Junusz a saját zsebéből kölcsönadott 27 dollárt néhány nőnek, akik később visszafizették az összeget, és akkor először megmaradt egy kis pénzük. Junusz felismerte, hogy kis összegű kölcsönökkel és pénzügyi szolgáltatásokkal segíteni tud a szegényeknek abban, hogy kilábaljanak a szegénységből.

1983-ban megalapította a Grameen Bankot („falusi bank”), arra a meggyőződésére alapozva, hogy a hitelhez jutás egy alapvető emberi jog. 25 évvel később ez a bank hasonló pénzintézetek olyan, több mint 100 országot átfogó hálózatának vezető intézményévé vált, amely millióknak segít kitörni a szegénységből azáltal, hogy lehetővé teszi az egyéni gazdasági talpra állást.

Junusz professzor az ENSZ Alapítvány testületének tagja, és több nemzetközi elismerést is kapott emberbaráti erőfeszítéseiért.